Szamosújvár

Szamosújvár románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis) város Romániában Kolozs megyében. Az erdélyi örmények legfontosabb központja, az örmény katolikus püspökség székhelye.

Fekvése

Kolozsvártól 44 km-re északra fekszik. Kérő és Vízszilvás tartozik hozzá.

Nevének eredete

Nevét a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta, aki itt tartotta kincseit.

Története

A Kis-Szamos völgye mar az õskorban lakott terület volt. Aromaiak idejében, a mai város deli bejáratánál római castrum állott, feltételezett neve Congri. Maradványait a város építésekor beépítettek a házakba.

Az elsõ középkori települést 1291-ben említik, Gerlahida néven. Tény, a dési sóút itt kelt át a Szamoson. Ekkor mar hídja és megerõsített várhelye van. A falut többször elpusztítják, utoljára a Rákóczi szabadságharc idején.

A várost a XVIII. század elején az Erdélybe telepedett örmények alapítják. Őket I. Apafi Mihály fogadja be 1672-ben.1696-ban I. Lipót rendeletére megkapjak a szamosújvári uradalmat és 1700-ban Verzerescul Oxendius engedélyt kap városépítésre, melynek alapjait Alexa római mérnök tervei alapján rakják le.1712-ben száz örmény család telepedik le. Elõször bérbe, majd örök áron veszik meg az uradalmat. A város gyors fejlõdésnek indul. Lakói gazdag tímárok(szattyán és kordován készítõk) és marha kereskedõk.1786 október 9-tõl szabad királyi város,1849-ben ,majd 1861- 76 között Doboka vármegye székhelye. A XX. században kezdõdik az örmény városi közösség hanyatlása, az elsõ világháború után megbomlik a zárt örmény-magyar etnikai jelleg, a második világháború után elveszítik gazdasági erejüket és tömegestõl kivándorolnak. A mai lakosság javarészt a környezõ falvakból költözött be az 50-es évektõl.

1291-ben Gerlahida, 1552-ben Wyiwar néven említik. Helyén a középkorban Gerla falu állt, melynek emlékét a város mai román neve őrzi. A település akkor vált jelentőssé, amikor 1540 körül Fráter György várkastélyt épített ide. Ezt 1556-ban Kendi Ferenc ostrommal foglalta el Dobó István erdélyi vajdától. Innen szökik meg Dobó 1557. november 6-án, miután Izabella királyné bezáratta. 1594-ben Báthori Zsigmond itt végeztetett ki több főurat akik vonakodtak a török ellen vonulni – köztük testvérét Báthori Boldizsár fejedelmi tanácsost – Báthori András fejedelem. A várkastélyt 1619 és 1652 között többször is átalakították. 1661-ben a török fosztotta ki 1786-tól az átalakított várat börtönnek használták, majd 1856-ban bővítették. Bástyáit jórészt lebontották.Az elpusztult Gerla falu helyén 1712-ben épült fel a város, örmények alapították. Ez volt Kelet-Európa első előre megtervezett városa. Utcahálózata ma is szabályos négyszögeket alkot.1786-ban II. József Szamosújvárt szabad királyi város rangra emelte.1910-ben 6857 lakosából 4630 magyar, 1881 román és 190 német volt. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásának székhelye volt.2002-ben 24 083 lakosából 19 243 román, 4806 magyar, 657 cigány és 30 német volt.

Látnivalók

• A város főterén áll az 1748 és 1798 között épített örmény katolikus székesegyház, Rubens egy tanítványának oltárképével. A kalandos történetű kép 1999-óta látható ismét a templomban.

• A régi örmény Salamon-templom 1723-ban épült.

A varos Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetû és építészeti szellemiségû városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökû, magos tetejû barokk házakat és a vissza-fogottabb díszítésû hangulatos, klasszikus épületeket.

1. Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár). Ma börtön.A mezõségi út védelmére épült XIII. századi varhelyet elõször Szatmári Laczk Jakab erdélyi vajda erõsíti meg. Nagyobbrészt az 1540-41-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapjan.1619-52 között tovább erõsítik Giovanni Landi és Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk stílusjegyeket visel magában.1787 után fogháznak használják.1856-59 között három emeletes épületet toldanak hozzá.

A várhoz kötõdõ fontosabb események: 1553-56 között várkapitány Dobó István, az egri hõs ; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják meg a két erdélyi fõurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast; 1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház melletti temetõben található.A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerû politikai börtön volt.

2.Az örmény-katolikus székesegyház:A fõtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült. Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni,1780-ban és 1793-ban ledõl a tornya, 1804-ben avatják fel. Építõi között Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József az ismertebbek. Szobordíszeit és kis oltárait Hoffmayer Simon és a Csûrös testvérek keszitettek.1806-banI. Ferenc császártól egy nagy mûvészi értékû fõoltárképet kapnak, "Krisztus levételét a keresztrõl". Ezt Rubensnek tulajdonítják.

3.A Salamon templom(Boldogasszony templom).A legelsõ örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta telken és költségén. Errõl szol a homlokzati felirat is.

4.A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)1745-ben telepedik Ie a ferences rend,1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát.1855-ben leég, tornya és homlokzata1778-ban épült.

5.A múzeum épülete(volt Karátsonyi ház )Az épület egyike a meg meglevõ emeletes barokk örmény házaknak(másik a Lászlóffy ház).Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata, amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.

Híres emberek

• Itt született 1780. június 2-án Gorove László helytörténész, író.
• Itt született 1875. augusztus 21-én Bányai Elemér író.
• Itt született 1932. február 18-án Pongrátz Gergely, a Corvin-közi felkelők parancsnoka. (Édesapja 1940-ben a város polgármestere volt.)
• Itt a várbörtönben raboskodott 1873-tól haláláig Rózsa Sándor, sírja a rabtemetőben van.
• Czetz János 1848-as szabadságharcos. A helybeli cserkészcsapat névadója
• Szongoth Kristóf - tanár és történész, az Armenia folyóirat alapítója és szerkesztõje.
• Lukácsi Kristóf esperes, történész, író, az örmény-katolikus fiúintézet megalapítója és tamogatója.