KOVÁSZNA MEGYE

Sepsiszentgyörgy

Székelyföld egyik legrégebbi városa, napjainkban Kovászna megye székhelye. Az oklevelek már 1332-ben említik. Nevét temploma védőszentjéről, Szent György lovagról kapta. A mai Kovászna megye Brassó, Buzău, Vrancea, Bacău és Hargita megyékkel határos. A hajdani Háromszék vármegye történetében Sepsiszentgyörgy mint a gazdasági és közigazgatási élet központja szerepelt. A Baróti hegység és a Bodoki hegység között húzódó völgyben, az Olt partján épült. Lakosainak száma több mint 70 000. Sepsiszentgyörgy a megye főbb útvonalainak csomópontja. A városon halad át a 12-es országos műút: Kökös-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda, amely összeköttetést teremt a 11-es számú Brassó-Ojtoz-Oneşti műúttal, s így a település könnyen bekapcsolódik az országos hálózatba. A megye többi részét a központhoz a következő utak kapcsolják: Sepsiszentgyörgy-Réty-Kovászna-Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgy-Illyefalva-Szászhermány Sepsiszentgyörgy-Előpatak-Bölön-Barót Sepsiszentgyörgy-Málnás-Nagybacon-Barót-Vargyas A város legfontosabb középületei közül először a Vártemplomot említjük meg. A 14. század végén vagy a 15. század elején épült gótikus stílusban. Az új torony 1829-ben készült el. 1885-ben Angster József pécsi orgonakészítő új orgonával szerelte fel a templomot. A mai városközpont kialakítása a 18. század végén és a 19. század elején kezdődött. Az első impozáns emeletes épület a huszárezred parancsnoki székháza, vagy más néven a "Lábasház" volt, melyet 1820-21-ben építettek. A barompiac és a kirakodóvásártér folyamatos körülépítése a 19. század első felében kezdődött. 1832-ben épült a székház (Vármegyeháza, ma a városi könyvtár), 1854-56-ban a Városháza (a mai színház), 1868 körül pedig az "áruló-ház" vagy Bazár, melynek tornyába Müller pesti óragyáros 1893-ban szerelte fel az órát. A város építészeti emlékeinek különös színfoltját képezik Kós Károly sepsiszentgyörgyi épületei. A székely népi építészet tanulmányozásaalapján tervezte a Székely Nemzeti Múzeumot, a Textilipari Líceumot, a Református Elemi iskolát (ma az iskolások klubja), a kórház régi épületeit, valamint néhány lakóházat. A város központjában elterülő park kialakítása 1880-ban kezdődik, amikor a két felső sétány teraszos részének földmunkálatait elvégzik. Iparosodni a város csak a múlt század másadik felében kezd. 1879-ben megalakul az első székelyföldi szövőgyár. A város másadik nagyüzeme - a dohánygyár - 1899-ben kezdi el működését. Az új gyárépület elkészültéig az ideiglenes szállásról a városi tanács gondoskodik. Így történt, hogy a gyár első munkásotthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett (a mai polgármesteri hivatal). Működését több száz fős, főleg női munkaerővel kezdte. Időközben a későbbi dohánygyár telkén megkezdődtek az építkezési munkálatok, melyek 1907-ben a főépülettel fejeződtek be. 1887-ben a városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban megindult az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. A Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítésével 1891-ben Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. Az oktatás történetéből a legkorábbi adatok a 17. századból származnak. Ennek ellenére, Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőfokú képesítést biztosító iskola. 1893 szeptember 1ö-én avatták fel a Székely Mikó főgimnázium épületét. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítóképzővé alakul. A képző impozáns épülete (a mai Mihai Viteazul Líceum) 1910-re készül el a Wellenreiter sörgyár telkén. A város állandó magyar színtársulata 1948-ban kezdte működését (1990 óta Tamási Áron Színház). Sepsiszentgyörgy régen messze híres volt vásárairól. Ezt a hagyományt próbálja felújítani 1990 óta a városban évente megrendezett két kirakóvásár. Az egyik a város védőszentjének napjára esik (április 24-én), amikor a központ nagyszabású rendezvénysorozat színhely / Szent György Napok /. Országszerte az elmúlt rendszer erőszakos iparosítási politikája a települések hagyományos arculatának megváltoztatásával járt. Ennek nyomait városunk is őrzi. Mégis, más városoktól eltérően, Sepsiszentgyörgy központja részben megtartotta egykori arculatát.