2010. január 11., hétfő

Közép és Felcsík


Közép és Felcsík












"A csíki föld szerencsétlensége az, hogy természeti pompája s fölszíni gazdagsága feledteti idegennel és otthonival egyaránt, hogy keble mennyi kincset rejteget; a nép életének és alkotásainak egyszerűsége viszont leplezi idegen s még otthoni előtt is, hogy a lélek minő gazdag s mennyi képességgel áldott."
(Venczel József, 1938)

A Csíki-medence Csíkszereda fölötti része alkotja a történeti Felcsíkot. A 40 km hosszú, 10-15 km széles medence-öblözetet a Csíkrákosig nyúló Kőd alacsony hegyháta két részre osztja. A Kődön felüli rész - a szűkebben vett Felcsík - átlagos magassága 700, a Csíkrákostól Csíkszeredáig terjedő Középcsíké 670 m. A Csíkrákos, Csíkborzsova és Csíkcsicsó közötti tágas Nagymező síkját a Rákos- és a Szépvízi-patak töltötte fel a hegykeret üledékeivel. Felcsík területe 922 km2, lakossága 89.412 fő (1996). Közigazgatásilag két városból (Csíkszereda és Balánbánya), valamint 7 községből (Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Csíkszépvíz, Csíkszentmihály, Csíkpálfalva, Csíkszentdomokos és Madéfalva) áll.

Felcsík hossza mintegy 60 km. 1853-ban Losteiner leírása szerint Felcsíkhoz 21 falu tartozott. Benkő Károly (1853) Jenőfalvával együtt 22 falut említ a "Fel-Csík vagy Cs. Szépvizi Alkerület" területén. Felcsík területét akkoriban 25 négyzetmérföldben állapította meg.






A helyi tájbeosztás érdekes módon megkülönbözteti Felcsíkot Középcsíktól. A Felcsík területét többen a csíkrákosi (oltbogáti) szoroson felül számítják és egészen a Balánhavasig tart. Felcsík Csíkszék fiúszéke volt. Tulajdonképpen az Olt felső folyása mentén fekszik, melynek déli határát a Csíkzsögödi szoros jelöli ki.

Közép- és Felcsík települései az országos úthálózathoz (12-es, 12A, 13A országutak) előnyösen csatlakoznak, viszonylag könnyen megközelíthetők. A gazdag középkori építészeti emlékek és természeti értékek, valamint a medenceperem hegységei mind-mind a turizmus szolgálatában állanak. Az idegenforgalom fogadó-készsége jelentősen javult, de a turisztikai jellegű beruházásokkal újabb vonzerők kapcsolhatók be az átmenő turizmus vonalába. A helyi ásványvíz-vagyon nemzetközi látogatottságú fürdőközpontok telepítését érdemelné meg. A gyógy-idegenforgalom a jövőben jelentősen fokozható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése