2010. január 12., kedd

Csíkszereda megyeszékhely

CSÍKSZEREDA – VÁROSBEMUTATÓ

„E vidék, melyhez nagy várakozással méltán közelitünk, nem más, mint a haza véghatárán fekvő Csikszék. Ezen kies, üde szépségekben gazdag vidék, a Hargita ősképződésü trachyt vonala, és fiatalabb származásu határszéli havasok lánczolata közt helyezkedett el. A minden oldalról nagyszerü havasok által bekeretelt tartományt ugy tekinhetjük, mint a hon áldásának forrását, mint a haza termékenységének fő tényezőjét, mert bölcsöje az honunk négy király folyamának, melyek innen e fennvidékről lerohanva, a termékeny völgyeket, tereket alkoták, s azokat naponta áldásos cseppjeikkel öntözik, termékenyitik. Ugy tekinthetjük azt, mint a hon biztonságának fellegvárát, mert természetileg erős fekvésü tájait oly nép lakja, mely minden időben hős volt, s dicsően felelt meg határvédi kötelmeinek.” (Orbán Balázs: A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA)


TÁJ ÉS KÖRNYEZET












Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. Földrajzi koordinátái: 46°21’ északi szélesség és 25°48’ keleti hosszúság. A város az Olt folyó teraszain és a Somlyó-patak kavicsos hordalékkúpjainak a peremén fekszik az 1033 m magas Nagy-Somlyó lábánál. Tengerszint feletti magassága 655 és 730 m között váltakozik.

A város határában megtalálhatók a földtörténeti középkor üledékes kőzetei, a neogén kori vulkáni kőzetek, túlnyomórészt andezitfélék és fiatalabb folyami-tavi medenceüledékek. Az utóvulkanikus tevékenység a szénsavas ásványvizek (borvizek) és mofetták (szén-dioxidos és kénhidrogénes gázkiömlések) formájában jelentkezik. A város legfontosabb ásványvíz-lelőhelyei Somlyón, a Szeredai- és Zsögödfürdőn vannak. E két utóbbi már a középkor óta – mind a mai napig – közkedvelt fürdőtelep, az utóbbinál mofetta is várja a vendégeket. A várostól 19 km-re, 1350 m magasságon található a közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó, jótékony hatásáról híres ásványvizes, mofettás klimatikus üdülőhely, Hargitafürdő, a megye legmagasabban fekvő települése. Csíkszereda hűvös éghajlata alapján a Kárpát-medence egyik hidegpólusa. A medence zártsága miatt télen gyakori a hőmérsékleti inverzió és a velejáró ködképződés. Ilyenkor alacsonyabb hőmérsékleti értékeket mérnek a városban, mint a hegytetőkön. Ez az egyik oka annak, hogy Csíkszereda évi középhőmérséklete csupán 5,9°C. A nyári hónapoké 16°C, a télieké -5,9°C. A legmelegebbet, 35,5°C-t 1953-ban, a leghidegebbet, -40°C-t 1977-ben mérték. A medencejelleg talán egyetlen kedvező hatása a viszonylagos szélvédettség. Az esztendő 58,5%-ában szélcsend van. Az átlagos csapadékmennyiség 589 mm. A legcsapadékosabb hónap július, a legszárazabb február. A hótakaró 27-124 napig takarja a felszínt. A várost főként fenyőerdő övezi. A lombhullató fák fokozatosan kiszorultak a medence peremvidékéről is. Kivételt a Somlyó-hegy képez, amelyet bükk- és vegyes erdő borít. A városhoz tartozó erdős és legelős területeken számos védett növényfaj fordul elő. A város körüli erdők faunája is igen gazdag. Különös jelentőségű a nagyvadállomány. A védett fajok közé tartoznak a barna medve (Ursus arctos), a hiúz (Lynx lynx), a siketfajd (Tetrao urogallus) és mások.


ÉVSZÁZADOK NYOMDOKAIN


Csíkszereda a korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII–XIII. század) települések szomszédságában, a szerda napi vásárhely színhelyén alakult ki. Az első ismert hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja, 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné, aki a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Csíkszeredának mezővárosi státusa volt korábban is. Az első település a XV. század első felére tehető. A városhoz csatolt három falu: Csíksomlyó (1333), Csíktaploca és Csíkzsögöd XII–XIII. századtól léteznek.


Csíkszereda az észak–déli és kelet–nyugati irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki mint szerda napi vásárhely. Innen származik a város neve is.

Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A vár jelenlegi formáját 1714–16 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is működött.

Az 1643-as katonai összeírásban (lustrán) 44 családfő neve, összesen 108 személy szerepel, 25 különböző családnevet jegyeztek fel. A város első szakmai közösségei a XVII. században jöttek létre, a csizmadiák céhét például 1649. november 4-én II. Rákóczi György szabadságlevele is említi. 1661 szomorú esztendő a csíki krónikákban. Mivel a csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által, a porta beleegyezése nélkül indított lengyelországi hadjáratban, Ali temesvári pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot. A támadásról az abban részt vevő híres török utazó és történetíró, Evlia Cselebi is ír, Kájoni János, a csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetes a következőket jegyezte fel: „A pogányság ... az egész Csíkot elrabolta.”

1650-ben, 1665-ben, 1677-ben, valamint 1707-ben Csíkszeredában általános székgyűlést tartottak, ahol a szék konstitúcióit és határozatait hirdették ki. Az 1707-es gyűlésen határozták el, hogy Csíkszék és Háromszék közös követet küld I. Rákóczi Ferenchez, a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjéhez. A város fejlődését fékezte a földrajzi elszigeteltsége, a határőrségi státusa, valamint a székelység örökösödési jogrendszerének következményei. 1764-ben a férfiak nagy többségét behívták a határőrezredbe.

A város első általános iskolája 1751-ben létesül. Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek mintegy 250 lakóval, 1758-ban a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450-re emelkedett, Teleki József „úti jegyzéseiben” (1799) már 83 házat említ.


Az 1848-as magyar szabadságharc során Bem tábornok Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállása a Mikó-várban volt. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe. 1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost. Feleségének, Júliának írja, hogy „Csik-Szerdának és Kézdi-Vásárhelynek gyönyörű vidéke van.” A város első újsága 1849-ben jelent meg „Hadi Lap” címmel. 1851-ben kórház létesül.



Az 1850-es összeírás Csíkszeredában már 229 házról tesz említést, 961 lakossal, ebből 914 magyar, 15 örmény, 14 cigány, 12 német és 6 más nemzetiségű.

A XIX. század közepén Csíkszereda megerősödött: hozzácsatolták a közeli Martonfalvát, 1891-ben pedig Csütörtökfalvát. Mindezek ellenére Orbán Balázs A Székelyföld leírásában még ezt írja: „Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van”.

A városon áthaladó vasutat 1897. április 5-én adták át a forgalomnak és ez eredményezte az első fejlettebb ipari egységek létesítését is. 1911-ben megkezdődött a villamos hálózat kiépítése. A város századunkban tovább gyarapodott, 1920-ban Zsögöddel, 1959-ben pedig Csíksomlyóval és Csíktaplocával. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett.


A város pecsétjét, zászlaját és címerét Benkő Károly, Csík, Gyergyó, Kászon című könyvében így írja le: „...három szál nefelejcs van egy szív alakú edény formán rézre bevésve, kimetszve, bal felől C, jobb felől S betűkkel, és e körírással: Sigillum Opidi Csík Szereda... A város zászlaja újabb keletű lehet: a két fehér sávot egy keskenyebb vörös csík választja el. A felső fehér mezőben két nefelejcs, az alsóban egy...” A valószínűleg múlt század 20-as éveiben kőből készült címer ma a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében található. Az 1897. április 5-én felavatott vasút jelentős változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek. A városkép is csakhamar megváltozott. 1888-ban újjáépítették a kórházat, 1898-ban elkészült a mai Városháza, 1911-ben pedig a mai Márton Áron Főgimnázium, ahová az egykori, már négy évszázados csíksomlyói iskola költözött.


1910-ben Csíkszereda lakossága 3701 fő volt, ebből 3591 magyar, 45 német, 44 román és 21 más nemzetiségű. 1930-ban a lélekszám már 4807 főre növekedett, ebből 3796 magyar, 598 román, 253 zsidó, 71 német és 89 más nemzetiségű.

A múlt század húszas éveitől rendszeresen megrendezik az Ezer Székely Leány Találkozót. Csíkszereda átélve a második világháború történelmi viharait, továbbra is a vidék központja maradt. 1960-tól kezdődően a város gazdaságát az erőltetett iparosítás jellemezte. A főbb ipari ágazatok: faipar, könnyűipar és a gépgyártó ipar. 1968-tól az újonnan létesített Hargita megye székhelyeként az erőltetett központi ipartelepítési politika eredményeként a város lakossága jelentősen módosult: a 2002-es népszámlálás adatai szerint lakosainak száma összesen 42 029. A nemzetiségi összetétel pedig: 34 359 magyar, 7274 román, 262 cigány, 48 német és 86 más nemzetiségű.

Az 1989-es eseményeket követően a piacgazdaságra való áttérés évei következtek, melyeket kezdetben a teljes makrogazdasági instabilitás jellemzett. Az országban uralkodó trendek – háromjegyű infláció, visszaesett termelés, magas munkanélküliségi ráta, a költségvetés és a fizetési mérleg hiányának növekedése – Csíkszereda gazdaságát sem kerülte el, 1992-ben érve el a mélypontot. 1990-ben megjelent a magánszféra, amely növekvő ütemben fejlődött és mára meghatározóvá vált a város gazdasági életében. Városunkban az országos átlagot meghaladó arányban jelent meg a külföldi tőke. Az 1989-es romániai változások után az újból önmagára találó, a helyi demokratikus intézményeit kiépítő, gazdag történelmi és kulturális hagyományú Csíkszereda szeretettel várja látogatóit.


ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG















A Virág (ma Kossuth) utcában található az 1758-ban, barokk stílusban épült
Szent Kereszt műemlék templom.




Ennek szomszédságában építették fel az új Millenniumi Templomot, mely megerősíti a régi templom liturgikus erejét. Az új templom tervezését a híres magyarországi műépítész, Makovecz Imre vállalta. Ez a templom reményeink szerint fontos turisztikai látványossága lesz a városnak, nemcsak a hívőket, hanem a turistákat is vonzani fogja.










Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a teljes épségben fennmaradt Mikó-vár, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A monda szerint Szent László király idejében épült az első változata, de miután elpusztult, 1611–1621 között Hídvégi Mikó Ferenc, Csík főkapitánya, mint erődített várkastélyt építteti újra. A reneszánsz épület igencsak díszes lehetett, mert egy 1651-es leltári lista szerint „aranyos bástyája” is volt. Nem sokáig tündökölhetett, mert a Barcsait támogató török porta az 1661-es büntető hadjáratában újra lerombolta. 1714-ben már a Gubernium idején építteti újjá a mai formájában gróf Steinwiller István osztrák császári tábornok. Alaprajza a régi vár vonalait követi, de a díszeitől megfosztott épület már nem nyerte vissza reneszánsz pompáját. Érdekessége két gótikus ablakocska a déli oldalon lévő templombástyán.

A várban kapott helyet a Megyei Könyvtár történelmi részlege, a ferences rend nagy értékű könyvtára számos ősnyomtatvánnyal és a dokumentációs könyvtár. A vár mögötti udvaron falumúzeum van, jellegzetes parasztházakkal és tizenöt faragott székely kapuval. A várudvaron kialakított színpadon évente megrendezik a nemzetközi hírű Régizene Fesztivált.












Az Erdély nagy püspöke,
Márton Áron nevét viselő gimnázium Csíkszereda egyik legszebb, legimpozánsabb épülete, amely 1909–1911 között épült, szecessziós stílusban. Az iskola annak a csíksomlyói katolikus főgimnáziumnak az utóda, szellemiségének a továbbvivője, amelynek Gábor Áron is diákja volt.












Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke még számos műemlék jellegű épületet tart nyilván. Íme ezek közül néhány:

Az egykori vármegyeháza 1886-ban épült eklektikus stílusban, ma a polgármesteri hivatalnak ad helyet.



















A Törvényszék
épülete 1892-ben épült szintén eklektikus stílusban.







Az egykori Főtörvényszék épülete 1786-ban épült klasszicizáló stílusban. Ebbe az épületbe költözött Csíksomlyóról a megye vezetése, ma kórház (fül-, orr-, gégeosztály).














A görögkeleti templom
a Vár tér közelében épült fel 1929–1935 között, neobizánci stílusban. Műemlék jellegű épületként tartják nyilván.




















A
Petőfi Sándor és Dózsa György utcákban több műemlék jellegű épületet tartanak nyilván. Ezek közül néhány építészeti műemlékként szerepel.











MŰVELŐDÉS


A város művelődési életének büszkeségei közé tartozik a Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes.

A Csíki Székely Múzeumot 1930-ban egy néprajzi kiállítás indítja el. 1950-től államilag bejegyzett hivatalos intézménnyé válik. Anyaga különösen régészeti és néprajzi vonatkozásban gazdag, a bronz- és kora vaskori települések, erődítmények és temetők változatos leletanyagát nemcsak a látogatók, hanem a tudományos kutatók is szívesen keresik fel. A Csíki-medence népviseletéből, a szövés-fonás, fafaragás és kerámia területéről származó gyűjteménye páratlan. Középkori faszobrai, táblaképei közül néhány művészettörténeti vonatkozásban is igen jelentős.

Ugyancsak a múzeum őrzi Nagy Imre zsögödi festőművész, a művészet érdemes mestere fametszeteinek legteljesebb sorozatát. A Mikó-várkastély méltó kerete ennek a nagy értékű anyagnak.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes több mint három évtizedes múltra tekinthet vissza, 1990-től működik hivatásosként. Előadás- és turnésorozatai mellett utánpótlásképző csoportok oktatásával, népzene- és néptánctáborok, fesztiválok és táncházak folyamatos szervezésével is foglalkozik. Előadásaira elsősorban a hitelesség, az eredetiség jellemző, amelyet a még élő néphagyományok gyűjtésével és ennek színpadravitelével sikerült elérni. Megalakulása óta több mint 1000 előadást tartott, s nemcsak a hazai vagy külföldi nagyvárosokban, hanem a legkisebb, legeldugottabb erdélyi falvakban is, ezzel is ráébresztve a különböző vidékek lakóit saját értékeire. A hagyományok átmentését és népszerűsítését célozzák azok a táncházak is, amelyeket heti rendszerességgel tartanak Csíkszeredában és a környékbeli helységekben.

„Múltunkat jelenünkbe ültetve képezzük a jövőt, azt téve, mit évszázadokon keresztül elődeink, akiktől mi csak kölcsönkaptuk értékeinket. Ezeknek gyermekeink, utódaink a tulajdonosaik, Ők az örökösök.” (A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mottója)

A Csíki Játékszín, Csíkszereda önkormányzati színháza 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a csíkszeredai közönség számára. Feladatának tűzte ki, hogy színvonalas színházi előadásokat mutasson be nemcsak a város, hanem a környék közönségének is. Bérlettel rendelkező nézőinek száma egyre nő mind a megyeszékhelyen, mind a Csíki-medence egész területén. A színházi évad kínálata a saját produkciókat vendégelőadásokkal ötvözi, a Játékszín befogadó színházként is működik.

Városunk kulturális életének fontos szereplői a képzőművészek. A csíkszeredai galériákban helyi és vendég-képzőművészek tárlatait tekinthetik meg a látogatók.

Csíkszereda és környéke rendkívül gazdag mezotermál és hideg vizű ásványvízforrásokban. Ezt a természeti adottságot kihasználva épült a város nyugati részén a Katalin-fürdő. Az itt felszínre törő mezotermál források vizének hőmérséklete 22 Celsius-fok, és gyógyító hatásuk van, a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésében javallottak.
Nem felejthetjük el a város központjában található Vákár Lajos Műjégpályát, amely számos rangos sportrendezvény, jégkorong-mérkőzések, gyors- és műkorcsolyaversenyek színhelye.










EGYÉB NEVEZETESSÉGEK


A Csíkszeredához tartozó Zsögöd, Taploca és Somlyó számos érdekes látnivalót kínál.

Csíkzsögöd


A megyeközpont rangos képzőművészeti színhelye a zsögödi
Nagy Imre Emlékház, ahol a nagy festő munkáinak állandó tárlata tekinthető meg. Az épület udvarán helyezték el a nagy művész hamvait.









Műemlék jellegű épület Nagy Imre szülőháza és a Csíkzsögödi barokk stílusú római katolikus templom, mely a XV. században épült gótikus stílusban, majd a XVIII. századi barokk korszak átalakítását őrzi. A gótikus templommal szemben található a XIX. század elején neoklasszikus-empire stílusban épült Mikó-udvarház. Utolsó lakója Mikó Bálint országgyűlési képviselő, Csík megye főispánja volt.



CSÍKSOMLYÓ


A környék szellemi központja az elmúlt évszázadokban Csíksomlyó volt, ahol a XV. század első felétől telepedtek le véglegesen a Ferenc-rendi szerzetesek. Ők építették 1442–1448 között az első gótikus stílusú kolostort és templomot. A mai kolostor a régiek helyén épült 1733–1779 között. Csíksomlyón 1630-tól ferences gimnázium működött, itt élt és alkotott a nyomdaalapító, orgonaépítő és zeneszerző ferences szerzetes, Kájoni János.

Csíksomlyó búcsújáróhely, jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében.



A
csíksomlyói búcsút pünkösdkor tartják, hagyományosan több százezren zarándokolnak Csíksomlyóra a világ minden részéről. A búcsú kezdete egyes források szerint IV. Jenő pápa idejére nyúlik vissza, de sokkal biztosabb az 1567-es időpont, amikor pünkösdszombatján a hitüket védő gyergyói és csíki székelyek a Hargita nyergén, a Tolvajos-tetőn diadalt arattak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond király serege felett.

A Csíksomlyói Kegytemplom és zárda
Erdély leghíresebb szentélyei közé tartozik. 1804–1834 között épült, barokk stílusban. 1876-ban fejezték be, 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. Ma a kegytemplom legnagyobb értéke a főoltáron látható, hársfából faragott kegyszobor: Szűzanya a kisded Jézussal, aranyozott, festett XVI. századi szobor, a világon ismert kegyszobrok közül a legmagasabb (227 cm.). A kegytemplom udvarán található a Szenvedő Jézus kápolna: XV–XVI. században épült. Belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható.



Kalot-ház


A Katolikus Legények Olvasó Társasága épülete 1930-ban épült Kós Károly tervei alapján. Az épületet 1997-ben fedett folyosóval kötötték össze az újabban épült Jakab Antal Tanulmányi Házzal.









A volt Domokos Pál Péter Gyermeknevelő Központ – ma a Csíki Magánjavak tulajdonát képezi az épület. Az egykori római katolikus gimnázium főépülete. A XVIII. század végén épült barokk stílusban, majd 1838-ig többször átépítették. Ebben az iskolában tanult az ágyúöntő Gábor Áron, az 1848–49-es szabadságharc tragikus hőse.


Salvator-kápolna


A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kis-Somlyó nevű magaslaton áll. A kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Többször restaurálták. Szentélye gótikus, hajója deszka mennyezetű festett kazettákkal. Falán több régi festmény látható, külső falán több érdekes felirat van. A másik két kápolna a Passió- és a Szent Antal-kápolna. Az utóbbit a Kis-Somlyó hegy déli oldalában láthatjuk. 1750–1773 között épült gróf Hallerhői Haller Karolina költségén. Barokk oltárképe Szent Antal védőszentet ábrázolja.



Csíkcsobotfalva


A csobotfalvi római katolikus plébániatemplom, a pápai tizedjegyzék korának temploma román kori alkotás. Szent Péter és Pál tiszteletére volt szentelve és az egyházközség ma is Szent Péter egyháza néven ismeretes.




Taploca

Csíkban taplocának hívták az erdő közötti irtott tisztásokat; feltehető, hogy kezdetben az Olt terét nagy fenyves erdők borították, ezt bizonyítják az Oltból kimosódó óriás fatörzsek.

Taplocának szép kőtemploma van, mely egy régi kápolna helyén épült. E kápolna Szent Antalnak volt szentelve, s a védőszent ünnepén ma is búcsút szoktak tartani.
Taploca másik látványossága a Lázár-kúria, amely 1829-ben épült klasszicista stílusban. A volt községháza a Lázár családé volt, Lázár Dénes adományozta a falunak, most a kultúrháznak és óvodának ad otthont.










FELSZÍNRE TÖRŐ EGÉSZSÉG


Zsögödfürdő

A város délnyugati kijáratánál, az Olt folyón túl van Zsögödfürdő, amely mofettával, hideg és meleg vizű ásványvízforrásokkal, borvizes stranddal, medencékkel és kádas gyógyfürdővel várja a reumatikus betegségekkel, idegrendszeri panaszokkal ideérkező és gyógyulni vágyó vendégeit (Jelenleg a fürdő nem működik). Zsögödfürdő a gyalogtúrát kedvelők számára is fontos hely, hiszen innen indul néhány Hargitára vezető turistaút.



Hargitafürdő

A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó és a várostól 21 km-re nyugatra, 1350 méter magasan található ásványvizes, mofettás klimatikus üdülőhely Hargita megye legmagasabban fekvő települése. A fürdőtelep mellett található Erdély legjelentősebb kaolinbányája. A fürdőtelep és a bánya egyaránt a Hargita-hegyvonulatot létrehozó vulkanikus tevékenység utótevékenységének köszönheti létét. Két mofettájában, amelyeket már az 1800-as évektől használnak gyógyászati célra, a szén-dioxiddal együtt száraz gáz formájában záptojásszagú kénhidrogén áramlik a felszínre. Több borvízforrása üdítő ivóvizet szolgáltat. A fürdőt szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve idült gyulladások esetében ajánlják. A környék nyáron kedvelt túrázó terep, télen pedig a környék legismertebb síparadicsoma, több jól felszerelt sípályával és változatos szálláslehetőségekkel.


Közkedvelt asztali ásványvíz a Csíksomlyói borvíz. Savtúltengéses gyomorbántalmak és emésztési zavarok kezelésére ivókúra formájában kiválóan alkalmas.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése