A falu Tekerőpatak és Gyergyóújfalu között, a Visszafolyó-patak két oldalán helyezkedik el.
Először 1576-ban említették Tekerőpatakkal együtt, ahonnan az 1600-as évek elején vált ki.
A község elnevezése az 1659-ben kőből épített és zsindellyel fedett, Szent Kilián tiszteletére felszentelt kápolnától származik. Tipikus agrártelepülés, a termőföld jó minősége és a növénytermesztés fejlettsége biztosította a megélhetést. Lakói ezenkívül tutajozással is foglalkoztak.
A délkelet felé vezető dűlőúton, a Maros és a Szenéte-patak találkozásánál fekszik a faluhoz tartozó Szenétetelep. 1862-ben nagy tűzvész pusztított az anyaközségben, ezért a kilyénfalvi gazdák a vízhiány miatti félelmükben a Maros mellé kezdtek építkezni. Egyre többen települtek ide, és hamarosan vízimalmokat, kéregtörőt és vízifűrészt állítottak fel.
A régi kis kápolnájukat közben "kinőtték", ezért 1758-ban egy új templom alapkövét tették le, amelyet 1761-ben szenteltek fel Mária Magdolna tiszteletére. Ezért ez a nap (július 22.) a falu legnagyobb ünnepe.
 |
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése