Medgyes

Nagyszebentől 56 km-re északkeletre, a Nagy-Küküllő két partján fekszik, Segesvártól 39 km-re, Balázsfalvától pedig 41 km-re.

Medgyes

Nevének eredete

Nevét a magyar Medgyes nembeli székelyektől származtatják, akik egy ideig itt telepedtek meg.

Története

1267-ben említik először Mediesy alakban. Honfoglalás kori székely település, neve a székely törzsnevek között található.

1267-ben az elköltözött székelyek helyére a Rajna és a Mosel vidékéről német telepesek jöttek.

A 14. századtól a szász Medgyes-szék székhelye, szabad királyi város.

1438-ban a Mezid bég betörő török csapatai dúlták fel. Mátyás király a várost hármas kőfallal vetette körül, mely bástyáival együtt jórészt ma is áll. Erődített evangélikus temploma 1482-re készült el; többek között Mátyás és Bethlen címerei díszítik, szárnyas oltára 1480 és 1490 közt készült.

1529-ben János király vezére, Kun Kocsárd ostromolta, végül 1530-ban hosszas ostrom után kapitulált.

Ide menekült 1534-ben Lodovico Gritti erdélyi kormányzó, de a magyarok a falakon rést lőve betörtek, és Majláth István erdélyi vajda parancsára lefejezték.

A város több fontos történelmi esemény színhelye volt. 1545-ben a szászok Medgyesen mondták ki a lutheránus hitvalláshoz való csatlakozásukat.^[2]

1576-ban itt, az országgyűlésen kérték fel a lengyelek Báthory Istvánt lengyel királynak, s ugyanitt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt 1605-ben.

1614. január 16-án itt, a ferenciek tornyában koncolta fel a nép Báthory Gábor fejedelem gyilkosait.

1658. január 9-én az itteni országgyűlés fosztja meg II. Rákóczi Györgyöt fejedelmi trónigényétől, de január 24-én ismét fejedelemnek ismeri el.

A 17. században többször országgyűlés színhelye.

1705-ben Forgách Simon ostrommal foglalta el a császáriaktól.

1849. március 2-án itt verte meg Bem Puchner seregét; Stephan Ludwig Roth szász kormánybiztost hazaárulásért halálra ítélte, és Kolozsvárott kivégezték. A szászok mártírként tisztelik, emlékmúzeuma is van. A város 1876-ban Nagy-Küküllő vármegyéhez került.

1918. január 8-án a szász nemzetgyűlés itt mondta ki a Romániához való csatlakozást. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásának székhelye volt.

Népesség

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzátartozó településekkel együtt:

Összesen	Román	Magyar	Német	Roma (cigány)	Egyéb
1910-ben
9899	3269	1721	4457		452
100%	33,02%	17,39%	45,02%
1941-ben
21 454	8966	3256	7864		1368
1977-ben
65 072	41 921	9172	13 080	655	244
100%	64,42%	14,10%	20,10%	1,01%
1992-ben
64 484	50 413	8683	2859	2426	103
100%	78,18%	13,47%	4,43%	3,76%
2002-ben
55 153	45 417	6530	1137	1959	110
100%	82,34%	11,84%	2,06%	3,55%

Látnivalók

• A város legvonzóbb látnivalója a külön várfallal és tornyokkal körülvett gótikus erõdtemplom. A templom 1488-ben épült gótikus stílusban; az idők folyamán több átalakításon ment keresztül. A talaj szerkezete miatt kissé ferde tornya 1460-ban épült, 1550-ben három emelettel megemelték, 1551-ben pedig négy saroktornyocskát kapott annak jeléül, hogy a városban bíróság működik. Akkor nyerte el a mai 68,5 méteres magasságát. 1783-ban kicserélték a tetőszerkezetet, és megjavították a tornyocskákat. Ugyanakkor levették a torony csúcsáról az 1550-ben feltett aranyozott gömböt, és a hagyományok szerint felolvasták az ősök üzenetét. A torony jó megfigyelőállásnak bizonyult. Azokban a bizonytalan időkben a trombitásnak igen nagy szerepe volt, a torony tetejéből „kitrombitálva” hirdette a veszélyt. Esetleges hibájáért, amely a város szenvedését okozta, kidobták a toronyból. Innen származik a Trombitások tornya elnevezés. Mátyás király ebbe a toronyban záratta be 1476-ban a Drakula néven ismert Vlad Ţepeşt.

A templom belső falain 14–15. századi freskók láthatók. A késő gótikus szárnyas oltár 1480-ban készült; képei Jézus szenvedéseit ábrázolják. A Keresztre feszített Jézus jobb karja alatt Bécs látképe látható: ezt azzal magyarázzák, hogy a táblaképek valószínűleg ott készülhettek. A templom falát sok helyen a hívők által adományozott keleti szőnyegek díszítik, némelyik 16. századi. A templomban található az ország legrégebbi, a 14. század végén készült bronz keresztelőmedencéje. A szószék baldachinját 1679-ben Sigismund Moess mester készítette. 1755-ben épített orgonája hangversenyek szervezésére alkalmas. Ilyenkor a templompadok háttámláját átdöntik, hogy a jelenlévők az orgona felé ülhessenek.^[3]

• A római katolikus templom is a 15. században épült, kívülről gótikus, belül barokk és rokokó stílusú. A templom melletti volt kolostor épülete, ma városi múzeum történeti és néprajzi kiállítással.
• Hermann Oberth-emlékház
• Stephan Ludwig Roth-emlékház
• Schuller-ház: annak ellenére, hogy e ház minden dokumentum szerint 1588-ban épült, ez az adat megkérdőjelezhető, hiszen a tulajdonosa, Johannes Schuller polgármester 1586 júlisában halt meg. Ebben az épületben szállt meg több erdélyi fejedelem is, amikor átutazóban volt Medgyesen; Báthory Zsigmond fejedelem is lakott benne az egyik országgyûlés alkalmával. Később a Schuller család leszármazottjai laktak benne, majd több éven át fogadó és söröző működött benne. 1993 óta egy kormányhatározat alapján a város polgármesteri hivatala rendelkezik felette. Jelenleg a Német Demokrata Fórum bérli. Az épületben van egy 130 fépőhelyes előadóterem, több kiállítóterem, fogadószoba és hat vendégszoba. Az U alakú épület belső udvaráról igen szépen látszanak az emelet árkádos sorai. A boltíves bajárat két oldalát tartóoszlop övezi, amlyen kőoroszlánok vigyáznak a házra. Ezek másolatok: az eredeti kőoroszlánok a Szent Margit-templomban vannak kiállítva..^[4]
• Hann-ház
• Gustav Schuster-ház
• Rosenauer-ház
• Ferenc-rendi kolostor
• Zsinagóga
• Harangok tornya
• Szabók tornya
• Aranyművesek tornya
• Kötélsodrók tornya
• Kerékgyártók tornya
• Steingasser-torony
• Forkesch-torony
• Mária-torony