2010. január 12., kedd

BRASSÓ MEGYESZÉKHELY


Brassó (románul Braşov, németül Kronstadt, latinul Brassovia, vagy Corona): város a mai Romániában. szeptember 8. és 1960. december 24. között a neve Oraşul Stalin (Sztálinváros) volt.

Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá.Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.


Fekvése

Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a barcasági medencében fekszik, a Cenk hegy lábánál.Brassó átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter, legalacsonyabb pontja a központi vasútállomásnál (530 m), legmagasabb pontja a Salamon-kőnél (700 m). A város területén lévő magaslatok a Fellegvár (644 m), Csiga-hegy (713 m) és a Cenk (955 m). Brassóhoz tartozik még a Keresztényhavas oldalában, 1000 méteren fekvő Brassópojána.

Lakosság összetétele

Lakossága 2002-ben, 283 901 fő volt.

Brassó városnak a lakossága 284,596.Etnikai összetétel:

  • Románok: 258 042 (90.66%)
  • Magyarok: 23 204 (8.54%)
  • Szászok: 1717 (0.60%)
  • Romák: 762 (0.26%)
  • Zsidó: 138
  • Más nemzetek (orosz, görögök, olasz): 871 (0,31%)
2005-től a környező aglomeráció több települése is beleolvadt a városba, így a lakosság mostani száma 350 000–400 000 között van.

1910-ben a városnak 41 056 lakosa volt, ebből: 17 831 (43,4%) magyar, 11 786 (28,7%) román, 10 841 (26,4%) német.Atlas and Gazetteer of Historic Hungary 1914, Talma KiadóTrianon után az a lakosság összetétele átalakult: jelenleg Brassó 323 ezer lakosa közül kb. 10% magyar. A szász lakosság pedig nem éri el az ezret.

A magyarok vallás szerinti megoszlása: kb. 16 ezer római-katolikus, 10 ezer református, 3500 unitárius, 1300 evangélikus.


Nevének eredete


Brassó nevével "Corona" alakban egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először, a város azonban a 1241. évi tatárjárás következtében elpusztult. 1252-ben, IV. Béla egyik adománylevelében újra említésre kerül a város neve. A város német nevéről: Kronstadt, 1355-ből van feljegyzés. A legenda szerint Salamon király a Köszörű-patak völgyében, a napjainkban is Salamonkövének nevezett sziklák barlangjaiban el a koronáját, innen kapta a város a korona nevet Egy másik történet szerint, egy fa kivágásakor a gyökerei közt egy koronát találtak, később ennek a fa helyébe építették a városházát, és ezért található Brassó címerében egy gyökerek közt ábrázolt korona.

Nevének eredete vitatott. Egyesek a bolgár Brasov személynévből képzett családnévből, mások a bolgár török boro-sug (= szürke víz) szavakból származtatják. Amagyar és a román név eszerint a bolgárból való. Német neve Kronstadt valamint a latin Corona a város ősi címerében látható fatörzsön nyugvó nyitott koronára utal.


Története


A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, mely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.

Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost.1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása útán 1427-ben Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg.A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elüzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş moldvai vajda betört Erdélybe, és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál, Ferdinánd seregét megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt amit le is lerombolt. 1534-ben Gritti Lajos 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig, Mihai Viteazul foglalta el a várost.

1603-ban itt ütközött meg Székely Mózes, Serban Radul vajda seregével, és testét itt temették el.

1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.

1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.

A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt.1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Caraffa gyújtotta fel, híres temploma falai azóta feketék. A kurucok kifosztották, 1849. márciusában Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, a fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.

1850-ben Andrei Şaguna kezdeményezésére, megalakul az első román nyelvű gimnázium, amely mai napig alapítója nevét ismeri.

1854-ben létrejön az első távíró fonal Brassó és Szeben között.

1873. március 30-án halad át Brassón először vonat. Később, 1879-ben megépül a Brassó–Bukarest vasútvonal.

1889-ben beindul az első telefonközpont, 22 előfizetővel.

1891-ben elindul Brassó első villamosa, ami a Városháztértől a Bertan nevű negyedig haladt. (Mára már megszűnt ez a vonal.)

1916. augusztus 16-án behatol Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, Dr. Gheorghe Baiulescu lesz Brassó első román nemzetiségű polgálmestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítik a Bertalan negyedben.

1930-ban megalakul az első villamos-energia szolgáltató üzem.

1940. november 10-én egy 7,4°-os (Richter skála szerinti) rázza meg a várost.

1943-tól 1944-ig az amerikai repülök több izben is lebombázzák a várost.

1945 januárjában, a brassói szászokat deportálják Szovjetunióba.

1960-ban megépül a városközpontban található Drámai Szinház.

1968-ban első alkalommal tartják meg az Arany Szarvas Nemzetközi Fesztivált .

1971-ben megalakul az első brassói egyetem.

1977. március 4-én, hatalmas, 7,2°-os (Richter skála szerint) földrengés rázza meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódik.

1986. augusztus 31-én újabb 7°-os (Richter skála szerint) földrengés volt .

1987. november 15-én Brassóban zavargások törnek ki a kommunista rezsim és Nicolae Ceauşescu ellen. A megmozdulást hamar visszaverik, és számos felkelő ember eltűnt, vagy börtönbe került.

1989. december 22-én , Temesvárt követve, Brassóban is elkezdődik a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesület követelt.

1990. május 30-án, újabb földrengés volt (6,9°-os Richter skála szerint)

2004. október 27-én ismét földrengés (6°-os Richter skála szerint)


A város védőfala és bástyái


Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmeradt. A városfalat a nyugati oldalán két kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), melyet 1522-ben említenek először. A másik a bolgárszegi-kapu amit 1827-ben építették,klasszicista stílusban.A várost körülvevő falon eredetileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.

A Takács-bástyától ÉK-i irányban húzódó 920 m hosszú várfalon a Posztóművesek bástyája található. Innen ÉK-re, a fal végén a 12 m magas, hatszögletű Kötélverő-bástya található. Itt a városfal nyugat felé fordult egészen Bodnárok bástyájáig (ez a bástya ma már nem látható). A ma már ugyancsak nem létező Szíjjártók bástyája és az Aranyművesek bástyája a fal nyugati oldalán álltak. A nyugati fal bástyái közül manapság a Fehér-torony és a Graft-bástya áll, ami eredetileg felvonó hiddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögletes alaprajzú, háromszintes Kovácsok bástyájába torkollik, amelyben jelenleg az Állami Levéltár található.

A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett Warte-dombon két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 m magas, négyszögletes alaprajzú Fekete-torony, a másik a 14 m magass, félkör alakú Fehér-torony.

A Cenk-hegyi várnak ma csak alapfalai látszanak.


Az Árpád-szobor


Az Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot 1896 augusztusában, a honfoglalás 1000. évfordulójára állították fel a Cenk hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot Jankovics Gyula budapesti szobrász faragta és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. A szobor egy oszlopból állt, amin egy 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája állott korabeli, egyszerű öltözetben. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai, Ilie Catarau és Timotei Kirilov dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálodott, aminek következtében 1913. december 31-én egy nagyobb havazás után összedőlt.

A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum tulajdonába kerültek, ahol a pincében őrizték. A szobor fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta a megtekinthető az evangélikus egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.

A szobor talapzatának nyomai mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg a Románia zászlaja lebeg.


A város megpróbáltatásai

A történelem során számos emberi, természeti eredetű pusztítást állt ki a város:
  • Nagy földrengések 1662, 1738, 1802, 1940, 1977, 1986, 1990, 2004
  • Vihar: 1457, 1490, 1599, 1667, 1673, 1682, 1913
  • Tűzvész 1461, 1519, 1689, 1718
  • Ostromok 1241 (tatárok), 1421 (törökök), 1438 (törökök), 1658 (tatárok)
  • Pestis, és más halálos betegség járványok 1495, 1510 - 1511, 1530 - 1531, 1572, 1588, 1602


Gazdaság

Brassóban az ipari fejlődés a II. világháború előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely a szovjetek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta.A háború után mezőgazdasági felszereléseket gyártottak itt. A kommunizmus időszakában az iparosítás felgyorsult, nehézipari létesítményeket telepítettek, amelyek sok munkást vonzottak az ország más részeiből. Ezek az üzemek az utóbbi években jelentősen lecsökkentették a termelést, de továbbra is gyártanak traktorokat, teherautókat, helikoptereket stb.

Közlekedés


Brassó több mint 550 utcából áll, amiknek hossza több mint 260 km. Az utcai hálózatok nagyon fejlettek, világítás, útminőség, jelzőlámpák szempontjából. A tömegközlekedés autóbuszon, trolibuszon, villamoson, taxin történik. Összesen 45 vonalon járnak autóbuszok illetve trolibuszok, amelyek több éjszakai járatot is magában foglalnak. Egyetlen villamosvonal létezik, a 101-es villamos.


Látnivalók

  • A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai.
  • A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, melyek ma is állnak.
  • A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix cimere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus János a szobra.
  • A városháza gótikus eredetű, 1420-ban emlík először, a 18. században barokkizálták.


Híres emberek


  • Itt tevékenykedett Johannes Honterus evangélikus predikátor, aki 1532-ben elkészítette Erdély térképét, itt halt meg 1549. január 23-án. Szobra a Fekete templom déli oldalán áll.
  • Itt született Bakfark Bálint lantművész, zeneszerző.
  • Itt halt meg 1612. október 23-án Petki János kormányzó, nagyhatású szónok.
  • Itt született meg 1730. december 8-án Johann Hedwig botanikus.
  • Itt született 1737. szeptember 29-én Hermann György történetíró.
  • Itt született 1760. január 20-án Éder József Károly történész.
  • Itt született 1795. március 10-én Johann Martin Honigberger, orvos, gyógyszerész és orientalista
  • Itt született 1861-ben Koszta József festőművész.
  • Itt született 1877. május 8-án és itt is halt meg 1962. július 4-én Adolf Meschendörfer író.
  • Itt született 1884. január 13-án és itt halt meg 1960. március 17-én Mattis Teutsch János festőművész.
  • Itt született 1887-ben Áprily Lajos költő.
  • Itt született 1917. január 19-én Georg Scherg író, költő, drámaíró, műfordító.
  • Itt szóletett 1929. május 30-án Doina Cornea költő.
  • Itt született 1939-ben Ion Ţiriac teniszező.
  • Itt született 1952-ben Dumitru Prunariu űrhajós.
  • Itt született 1954-ben Bencze Mihály matematikus, tanár, költő. [1]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése