Hargita megye tagolódása

Történelmi tagolódás a megyében

Hargita megye 1968-ban, a szovjet mintára 1952-ben kialakított közigazgatási terület, Maros Autonóm Tartomány (Maros Magyar Autonóm Tartomány, Maros Tartomány) dél-keleti szegeletéből vált önálló közigazgatási egységgé.

Három nagyobb tájegységre tagolható, de azok is tovább oszthatók, hiszen majdnem minden folyó, patak mentén önálló etnográfiai egységet, néprajzi zónát találunk. Az említett három nagy egység délkeleten a hajdan volt Csík-szék, azaz Csík-, Gyergyó- és Kászon-fiúszékek, délnyugaton Udvarhelyszék, Keresztúr fiúszékkel és északon Maroshévíz vidéke. Ez utóbbi terület soha sem tartozott a Székelyföldhöz. Ide tartozik még a Tatros-völgy egy része, a Gyimesek, melyet a XVIII. században népesítettek be a Moldvából menekült csángók.

Történelmi tagolódás

Csík-székhez a Csíki- és a Gyergyói-medencében és a Kászonok-völgyében található települések tartoznak.

Udvarhelyszékhez a Vargyas-, a Kis- és Nagy-Homoród, a Kis- és Nagy-Küküllő völgye, a Nyikó- és a Gagy-mente, Küsmöd- és a Solymosok-völgye, a Sóvidék települések tartoznak.

Maroshévíz környéke a Maros felső folyása mentén és az Erdélyt Moldvával összekötő Tölgyesi-szorosban elhelyezkedő települések összessége.